Orwell regényében olvashatunk a teleképről, ez egy olyan televízió, amely kamerát tartalmaz és a Párt minden tagjának lakásában és az összes szobában megtalálható, megtalálható még a munkahelyeken és minden közterületen a gondolatrendőrség használja ezt az állampolgárok megfigyelésére és kontrollálására.

A Belügyminisztérium egy olyan szervezetre bízná rá a rendőrség, a közútkezelő, a közterület-felügyelet, a pénzügyi és a személyszállítási szolgáltatók által késztetett kép- és hangfelvételeket, amelyet az Orbán-kormány jelölne ki.

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is foglalkozik ezzel a salátatörvény-tervezettel, (A salátatörvény bizalmas, nem hivatalos kifejezés az olyan törvények megnevezésére, amelyek számos (akár 100-nál is több) különböző jogszabályt módosítanak.) amellyel az állampolgári adatokról szóló jogszabályba nyúlnának bele, a módosítás szerint a kép- és hangfelvételeket központi szervezet tárolná.

A törvénymódosítás több adatvédelmi aggályt is felvet, Péterfalvi Attila a Nemzeti Adatvédelmi és Információsszabadság Hatóság elnöke is kemény hangú állásfoglalást fogalmazott meg, amely szerint a változás a személyes adatok védelméhez való jogot több szempontból is korlátozná.

A személyes adatok védelmével a Magyarország Alaptörvényének VI. cikke foglalkozik:

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.

(2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

(3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.

A magyar jog lehetőséget ad arra, hogy elrejtőzzenek ezért már nincsen szükség offshore cégekre a gazdasági élet fontos szereplőinek, cégeknek, szállodáknak, bankok vezető tulajdonosainak. Sok szempontból káros a transzparencia hiánya, az orbánisták haszonélvezői azonban valamiért nagyon beleszerettek ebbe a formába – a magántőkealapba.

Az orbánisták körében kialakult egy „új hazai tőkésosztály” amelynek szimbolikus alapja Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök személyes jó barátja, Felcsút polgármestere, milliárdos vállalkozó, a Facebook alapítójánál okosabb és tehetségesebb nemzeti gázszerelő. Pénzügyi gyarapodásáért ismeretségének hajnalán a jó istennek, a szerencséjének és Orbán Viktor miniszterelnök barátjának mondott köszönetet. Sok különlegessége van még gyarapodásának…

2014 óta az orbánisták, a narancsos diktatúra kegyeltjei már teljesen más módszert használnak az elbújásra, a háttérben maradásra, mint azelőtt. A magántőkealapok váltották fel az offshore cégeket, az ismeretlen tulajdonosú részvénytársaságokat. A magánkőtealapokból egyre több van, ha egy illetékes orbánistát megkérdeznek arról, hogy egy adott magántőkealap kinek a tulajdona, ki rakott bele pénzt, akkor sértődötten, őszintén felháborodottan visszakérdeznek: - Csak nem képzeli, hogy értékpapírtitkot sértek?

Az elmúlt hónapokban több alkalommal is hallhattunk a magánkőtealapokról. A Metis Magántőkealap lett az MKB 45%-os tulajdonosa. Ausztriában vásárolt szállodát a Konzum PE Magántőkealap. Mészáros Lőrinc megszerzett egy Status Capital nevű céget, ami elindítja a Status MPE Magántőkealapot.

A jobb országokban a politikusok, a jogalkotók úgy gondolják: a társadalomnak és a gazdaságnak is hasznos, ha ismerjük azt, hogy a gazdaságban ki-milyen eszközzel rendelkezik. Ennek több oka is lehet.

• adózási transzparencia
• pénzmosás elleni küzdelem
• rejtett összefonódás, vagyis a kartellgyanú ellenőrzése
• ellenséges felvásárlások elleni védekezés
• a politikai korrupció elleni harc
• a terrorizmusfinanszírozás elleni nemzetközi fellépés

A magántőkealapok mindegyik céllal ellentétes!

13 298 825 000 forint azaz 13 milliárd 298 millió 825 ezer forint értékben kötöttek szerződést a miniszterelnökség budavári elhelyezésével kapcsolatban, a munkálatok azonban csúsznak a határidőket módosították. A miniszterelnökségnek és Orbán Viktor miniszterelnöknek a várba történő költözése felvet néhány történelmi érzékenységű kérdést. Az Országház építésekor, direkt, szimbólumértékű volt az épület elhelyezésének. Fontos szempont volt, hogy az uralkodói palotával átellenben legyen a képviseleti törvényhozás épülete. Abban a történelmi korszakban, amikor az európai abszolút monarchiák alkotmányos államokká alakultak át Európában megkezdődött a törvényhozási épületek építés és akkor Budapest sem akart lemaradni Európától. 

...a Vár, ami azonban történelmi értelemben elég rossz lépés lesz! Hiszen az Országház építését az európai abszolút monarchiák átalakulása alkotmányos állammá tette szükségessé. 1884-ben befejezték építését Bécsben az osztrák, és letették alapkövét Berlinben a német birodalmi tanács épületének. Budapesten 1885-ben kezdődött az Országház építése, amelynek elhelyezésében érvényesül a gyakori szempont: a törvényhozás az uralkodói palotával átellenben legyen. Budapesten az ugyan nehezen volt megoldható, lévén a királyi palota a budai Várban, de a pesti Duna-parton elhelyezkedő Országház a maga kupolás tömegével jó városépítészeti ellenpárját adja a budai Várpalotának.

Az Országgyűlés törvényt alkotott: az 1880. évi LVIII. tv. alapján tervpályázatot hirdettek 1881-ben. Magyarország számára egy állandó országház építésére több kiváló építész jelentkezett. 1883. február 1-jén a pályázat határideje lejárt, ekkorra tizenkilenc terv érkezett be. Steindl Imre megvalósult terve a historizáló eklektika jegyében született, barokk alaprajzú, barokk tömeghatású épület, részleteiben alapvetően neogótikus stílusú. Az épület mind külső tömeghatásában, mind belső enteriőrjében méltán tekinthető a 19-20. század fordulója egyik nagy alkotásának az európai kontinensen. Az Országház éppen úgy hazánk fővárosát reprezentáló épületté vált, mint Sir Charles Barry londoni parlamentje a brit fővárosnak. 

Az Országház (gyakran, ám tévesen Parlament) Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) székhelye. Budapest V. kerületében, a Duna partján, a Kossuth Lajos téren található. Az épületre gyakran Parlament-ként is hivatkoznak, de ez a megnevezés nem helyes: a parlament az Országházban ülésező testület, az Országgyűlés megnevezése idegen szóval.

Az Országház elrendezése teljesen szimmetrikus, az épület ugyanis kétkamarás országgyűlés számára készült 1896-ban. Az északi szárnyban a felsőház, a déli szárnyban az alsóház ülésterme kapott helyet. A két ülésterem tükörképe egymásnak. A parlamenti ülésekre ma az alsóházi termet használják, a felsőházi terem látogatható turisták számára, illetve frakcióüléseket, konferenciákat és fogadásokat tartanak benne. Érdekesség, hogy az alsóházi társalgóban a padlószőnyeg piros, a felsőháziban viszont kék, lévén a felsőház tagjai hagyományosan nemesek voltak, akikről azt tartották, hogy kék a vérük.

Az európai abszolút monarchiák átalakulása alkotmányos állammá szükségessé tette a népképviseleti törvényhozás palotáinak létrehozását. Ezek körében 1884-ben befejezték építését Bécsben az osztrák, és letették alapkövét Berlinben a német birodalmi tanács épületének. Budapesten 1885-ben kezdődött az Országház építése. Megelőzően a képviselőház bérelt épületben (ma Olasz Intézet), a főrendiház a Nemzeti Múzeum dísztermében működött, ezért az 1880. évi LVIII. törvényben elhatározták az állandó országház építését. Az 1881-ben meghirdetett tervpályázaton az 1883. februári határidőre tizenkilenc terv érkezett, közülük Steindl Imre terve valósult meg. Steindl pályázata monumentális, a historizáló eklektikának megfelelő barokk alaprajzú és tömeghatású, részleteiben neogótikus épületet tartalmazott. (A bírálati albizottság kívánságára tett módosítások fokozták a külső megjelenés gótikus jellegét: a kupola alépítménye megnyúlt, ugyanígy a földszinti árkádsor ívei is, köszönhetően annak, hogy a földszint és az emelet közé félemelet került, a két homlokzati főtorony és az üléstermek kiemelkedő tömbjeinek négy-négy saroktornya a kupolás helyett hegyes sisakban végződött. Ezután a terv főrendiházi és képviselőházi vitája során többen a gótikus megjelenés helyett reneszánszot találtak volna megfelelőbbnek, azonban végül elfogadták a tervet.) Az építkezés 1885-től 1904-ig tartott, 1894 májusában kerülhetett sor a bokrétaünnepre, a millennium esztendejében, 1896. június 8-án a még készülő épületben az Országgyűlés már megtarthatta első ülését, és 1902-ben mindkét Ház véglegesen ideköltözhetett.

Tömeg, stílus és elhelyezés is szimbólumértékű volt tehát: az épület két hatalmas szárnya a felső- és az alsóháznak adott helyet, a történetiséget sugalló neogótikus stílustól idegen központi kupola a két ház egységét jelképezi, elhelyezésében pedig érvényesül a gyakori szempont: a törvényhozás az uralkodói palotával átellenben legyen. Budapesten az ugyan nehezen volt megoldható, lévén a királyi palota a budai Várban, de a pesti Duna-parton elhelyezkedő Országház a maga kupolás tömegével jó városépítészeti ellenpárját adja a budai Várpalotának.

Orbán kézi vezérlés alá vonja a regionális médiát. A Die Presse című osztrák lap arról írt pénteki számában, hogy teljes ellenőrzést akar szerezni a regionális média felett. Boris Kálnoky a lap budapest tudósítója írt arról, hogy a Cipruson bejegyzett MDM nevű cég megvásárolta Magyarország utolsó három kormánytól független regionális újságját. Az MDM tulajdonosa az a Heinrich Pecina osztrák üzletember, aki az elmúlt évben eladta a Mediaworks céghez tartozó magyar regionális médiacsomagot annak a cégnek, amelynek tulajdonosa Mészáros Lőrinc.

Mészáros Lőrinc pedig Orbán egyik legközelebbi bizalmasa. Budapesten már azt találgatják, hogy a következő lépés vajon az lesz-e, hogy egy orbánista oligarchának adják tovább, a magyar viszonylatban egyébként igen jól jövedelmező lapokat? A kormánytól független média gyengülésének a Népszabadság tavalyi bezárása lett a szimbóluma. Kálnoky szerint az orbánisták stratégiája teljesen világos: a 2018-as választások előtt lehetőség szerint teljesen egy kézbe kell venni a magyarországi regionális médiát. Jelentősen csökkent Magyarországon az elmúlt években a média sokszínűsége a nyomtatott sajtótermékek piacán, de az online médiában is érzékelhető a szándék, hogy a legnagyobb online portálok orbánista kezekre kerüljenek.

forrás: http://nepszava.hu/

A banánköztársaság kifejezést pejoratív értelemben olyan (általában latin-amerikai illetve karibi) országokra értjük, amelyek politikailag instabilak és élükön egy korrupt és törvénytelen eszközökkel kormányzó párt vagy diktátor gyakorolja a hatalmat. Ebből az instabilitásból következik, hogy ezen államok gyakran színterei politikai puccsoknak és forradalmaknak.

A Fidesz sajnálatos módon banánköztársaságot csinált Magyarországból. Ennek az egyik legfontosabb ismérve, hogy felvázoltak egy olyan összeesküvés elméletet, amely szerint valami nagy veszély leselkedik az országra, amit a Fidesz hatalomban tartásával lehet elhárítani. 

"Nem megengedhető, hogy ellenzéki politikusok a nemzetbiztonsági bizottságot szórakozásból, botránykeltésből, Soros kívánságai miatt össze akarják rángatni - hangsúlyozta Németh Szilárd a csütörtöki ülést követően."

A fentieket a kormánypárt alelnöke (Németh Szilárd) mondta, tehát már nincsen semmiféle határ az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsági ülését is belekeverték ebbe az összeesküvés elméletbe. Miről kellett volna szóljon a kormánypárti politikus megszólalása az üléssel kapcsolatban? 

A Magyar Nemzet írt arról, hogy "A nemzetbiztonsági szolgálat jelzése alapján végül nem kötött szerződést az Antenna Hungária Zrt. (AH) azzal az azeri hátterű céggel, amely a budapesti nyilvános wifihálózat szoftveres hátterét biztosította volna." 

Mindez nyilvánosan! A szemünk előtt történik! 

Az Amerikai Egyesült Államokban a sajtószabadság a legfontosabb polgári jogok közé tartozik, amelynek a Bill of Rights első pontja biztosítja alkotmányos védelmét. A The New York Gazette című újságot 1725-ben alapították, tehát még a Függetlenségi Nyilatkozat (1776) és az alkotmány hatályba lépése (1789) előtt. Az egyetlen újság volt a tartományban. A publikációikban támogatták a brit William Cosby kormányzót és adminisztrációját.

James Alexander és William Smith hozták létre a tartományban az első független újságot a New York Weekly Journal-t, amely azzal vádolta meg a Cosby kormányt, hogy megsérti az emberek jogait, szatíráiban úgy mutatták be a brit helytartót mint egy zsarnokot. Cosby úgy döntött megszünteti az újságot. John Peter Zenger volt a nyomdász, aki nyomtatta a New York Weekly Journal című lapot és Cosby úgy taktikázott, hogy vele szemben tesz jogi lépéseket, azzal a feltevéssel, hogy nyomdász nélkül az újságot nem lehet majd kiadni.

1734. november 17-én tartóztatták le John Peter Zengert, rágalmazás miatt. 1735. augusztus 4-én a New York-i Városházán történelmi helyszínen Andrew Hamilton ügyvéd védőbeszédében a vádakat nem tagadta. Azt mondta, hogy John Peter Zenger a rágalmazó szöveget valóban kinyomtatta, 

„nem azért történt, mert elromlott az egyik nyomdagép, hanem a szabadságunkért”.

Ebben a védőbeszédben hangzott el az azóta híressé vált mondás „Az igazság védelmet nyújt a hazug rágalommal szemben”. A fiatal ügyvéd érvelését a bíróság elfogadta. A kérdésre, hogy a testület egyetért-e, hogy John Peter Zenger bűnös amiért kiadta az újságot, Thomas Hunt válaszolt: Igen, az ítélet: nem bűnös!

A Zenger-ügyről úgy tartják csírája volt az amerikai szabadságnak, úgy emlegetik mint a szabadság reggeli fényét, amely később forradalmasította Amerikát. A brit korona kontra Zenger ügyről fontos megjegyezni, hogy a sértő rágalmazási ügyekben nem teremtett törvényes precedenst, sokkal inkább az emberek gondolkodását befolyásolta, azt hogy hogyan vélekednek az emberek a sajtószabadságról az Egyesült Államokban, ami pár évtizeddel később az alkotmányozási folyamatban az alkotmány első kiegészítésében megtestesülő, a sajtószabadság alkotmányos védelmében testesült meg.

A letartóztatás és a tárgyalás között eltelt majdnem egy évben Zenger börtönben ült, ebben az időszakban felesége Anna nyomtatta ki a New York Weekly Journal-t.

"Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni: nem félni a más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól, a forradalomtól, az összeesküvésektől, az ellenség ismeretlen, gonosz szándékaitól, az ellenséges propagandától, a lekicsinyléstől és egyáltalán mindazoktól a (...) veszedelmektől, melyek az által válnak valódi veszedelmekké, hogy félünk tőlük." Bibó István szavai alapján a Bibó István Szakkollégiumból kisarjadt Fiatal Demokraták Szövetsége nem demokrata. Nem demokrata, mert fél. Félnek attól, hogy ellentétes vélemények megjelennek a közéletben, félnek attól, hogy az emberek ez alapján rájönnek, micsoda primitív politikát folytattak az elmúlt 8 évben és félnek attól, hogy elveszítik a kormányzás lehetőségét és félnek attól, hogy el lesznek számoltatva. 

Ezért megtesznek mindent annak érdekében, hogy teljesen uralják a kommunikációs teret és a választók ne ismerhessenek meg más véleményeket. Arról hazudoznak, hogy a politikai ellenzékük lebontaná a kerítést a déli határon, miközben az ellenzék egyértelműen megfogalmazta, hogy amíg az emberek félnek, addig a kerítés marad. Arról hazudoznak, hogy nemzetközi összeesküvés következtében Soros György által irányított ellenzéki sajtó működik Magyarországon. Soros György által irányított civil szervezetek működnek Magyarországon és ezek az ország érdekeivel ellentétesen cselekednek. A kormánypárt több alkalommal is erre a nemzetközi összeesküvésre hivatkozva hozott meg döntéseket és cselekedett aszerint. Legutóbb egy nemzetbiztonsági ülést hagytak ki amiatt, mert a Fidesz alelnöke azt mondta, azt Soros György kezdeményezte. 

 "A kormánytól független sajtó jó része az utolsó megyei lapok eleséseként értékelte, hogy az osztrák Heinrich Pecina megvette a Russmedia lapcsoportját. A HVG kicsit beletúrt a részletekbe, és azt derítette ki, hogy az MKB-hitelből bevásárló ciprusi cég 7,2 millió eurót juttatott a Media Development Management (MDM) Kft.-nek.

A fenti összeg nem törzstőke-emelésként érkezett a tulajdonos CPS Trading & Investments Cyprus Limitedtől, hanem a tőketartalékot emelték. Mindebből a lap arra következtet, hogy újabb vásárlásokra készül az üzletember. Talán az interneten terjeszkedik majd, ahol a kormányoldal nem tudott olyan vaskos hídfőállást foglalni.

Az MDM oldaláról persze tagadják, hogy belemennének a politizálásba és médiaháborúba a kormány oldalán, de emlékezetes, hogy épp Pecina asszisztált a Népszabadság tönkrevágásához, majd a kiadó Mediaworks átjátszásához fokozatosan Mészáros Lőrinc érdekkörébe. Mindenesetre Maria Kitromilido, az MDM ügyvezetője ennyit mondott:

Nagy érdeklődéssel figyeljük a magyarországi politikai vitát a médiával kapcsolatban, azonban hangsúlyozni szeretnénk, hogy a cégünket nem azért hoztuk létre, hogy egy politikai álláspontot támogasson, hanem kizárólag azért, hogy üzleti lehetőségeket aknázzon ki."

A hvg.hu azt írja: "Miközben a kedves olvasó tikkadtan kutat egy árnyat adó fa, egy hűsítő vízfelület után, vagy a tejfölös-sajtos lángos szája szélét zaklató maradékát próbálja meg letörölni, a kormányhoz közeli médiaberkekben lázas bevásárlások zajlanak. A hőségriadóban az emberek egy médiapiaci hír láttán leginkább arra képesek, hogy ropogósra sült szemhéjuk lezárják és délutáni alvásba fogjanak. Holott az történik, ami 2010 óta folyamatosan: a magyarországi médiapluralizmus, -sokszínűség egyre halványabb, azaz a társadalom egyre kisebb eséllyel jut hozzá nem a kormányzati szempontok szerint megírt hírekhez. Ezt már Polyák Gábor, a Mérték Médiakutató Kft. vezetője mondja el a hvg.hu-nak. A Népszabadság bezárásában kulcsszerepet játszó Heinrich Pecina osztrák üzletember MDM nevű cége nemrég vette meg az utolsó független vidéki lapokat kiadó Russmédiát (az ügyletet az Együtt most megtámadja a Médiahatóságnál), most pedig ciprusi cége feltőkésítette a magyart 7,2 millió euróval, ami szintén nagy bevásárlásokra enged következtetni - úgy tűnik, a nyomtatott sajtó letarolása után az interneten is tovább terjeszkedik a cég."

Amit lehet, bedarálnak, amit nem, kivéreztetnek

"Azzal a húzással, hogy a kormány 2014-ben központosította az állami cégek, intézmények reklámozását a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) létrehozásával, a közintézmények kezéből kikerült a reklámozási lehetőség. Az dönt, hogy az NKH melyik ügynökségekkel szerződik, és azok rendre kormányközeliek, és valahogy inkább a Habony-Vajna-Mészáros triász lapjaiban, weboldalain, tévéiben vagy a közmédiában hirdetnek. Mondhatná valaki, hogy majd jönnek a választások 2018-ban, győz az ellenzék, és mindent visszacsinál, normalizálódnak a médiaviszonyok - hát nem. Polyák úgy látja, a most kiépült és továbbépülő rendszert évtizedek alatt lehet csak lebontani. A médiapiacról szinte teljesen eltűntek a tőkeerős, megbízható befektetők, tulajdonosok, a kormányzati propagandagépezet pedig egyre függetlenebb, színesebb gazdasági háttérrel bír, amely akkor is működőképes lesz, ha elzárják egy esetleges kormányváltás miatt az állami pénzcsapokat. És akkor ellenzékben ez a propagandagépezet majd olyan folyamatos össztüzet zúdít majd egy új kormányra, hogy az attól koldul. A széles gazdasági háttér abban is segít, hogy a veszteséges termékek továbbra is megjelenhessenek, finanszírozhatóvá váljon a teljes médiaportfólió. Politikai tétje és jelentősége már nincs az újabb bevásárlásoknak, lefedték azt a kellő mennyiségű néptömeget, amelyhez el kell juttatni a kormányzati propagandát, és lehetőleg más ne háborgassa őket, mondja Polyák. Épp a fenti rendszer hosszú távú érdekeit szolgálják inkább a bevásárlások. Rendre előjön a médiapiaci cikkekben az olvasók felelőssége: miért nem érdeklődnek a saját életüket befolyásoló média helyzete iránt, miért nem tesznek többet a hiteles, kormánykritikus média fenntarthatóságáért. A közönség egyfelől nem tanult meg kritikus lenni, nem sajátította el a propagandaüzenetek, politikai üzenetek kritikus befogadásának képességét, vagyis azt, hogy felismerje, itt most megvezetnek, valamit le akarnak nyomni a torkomon. De ezt nem szabad neki felróni, mondja Polyák, ebben ludas az iskolarendszer, a rendszerváltás utáni kormányok és elit, amely ezt nem tartotta fontosnak. Illetve nem tartotta kifizetődőnek - a politikusaink az utóbbi 25 évben egyszer sem gondolták úgy, hogy a választóikkal dialógust kell folytatni, mert nem bíztak az emberekben, inkább próbálták manipulálni őket. Oktatás és képzés nélkül pedig nem elvárható, hogy a választók széles rétegei felfejtik a minden hájjal megkent politikai guruk által összerakott kampányokat, egyoldalú üzeneteket. Szeretjük mondani, hogy a kádárizmusban megtanultunk a sorok között olvasni, de ez illúzió, Polyák úgy látja, ezt az értelmiségiek szűk rétege mondta magának. És van felelőssége a médiának is: 2010 előtt a média túlságosan betagozódott a jobb-bal felállásba, elfogadta a szekértábor logikát, elvétve jelent meg benne törekvés a párbeszédre. Így 2010-re egy sérülékeny nyilvánosság jött létre, amelyben az egyik oldal médiája lassan felszámolódik. Ma már ott tartunk, hogy a független médiumokat olyan nagyon látványos kézi vezénylés nélkül is be lehet dönteni, el lehet sorvasztani. Mert a Fidesz-barát média szélesedése együtt jár azzal is, hogy elszívják a levegőt a maradék elől."

„Kinyithatja bármelyik újságot, mindenhol a miniszterelnököt kritizálják. Ha nem lenne sajtószabadság, akkor ilyen cikkek nem jelenhetnének meg. Ha valahol, itt szabadabb a sajtó, mint bárhol Európában” - Andy Vajna mondta még 2016-ban, mára az egyik legnagyobb Fideszes médiabirodalom-tulajdonos lett Magyarországon. 2014-től kezdődően a FIDESZ-KDNP elkezdte bekebelezni a média szektort. Hatalmi fölényüket kihasználva a piacról folyamatosan szorították ki a kritikus hangvételű orgánumokat. "Nem tűrik az ellenvéleményt, nem tűrik az igazságot, szeretnék, ha mindenki azt gondolná, amit ők. Mivel a média a befolyásolás legfontosabb eszköze, ezért úgy döntöttek, elpusztítják az ellenzéket a piacon." - olvashatjuk a zsurpubi.hu oldalon.

"2014 óta erősen megváltoztak a médiaviszonyok. A választások előtt a Magyar Nemzet és a HírTV is a kormánypártok álláspontját képviselte, azonban 2015 februárja, vagyis az ún. G-nap fordulatot hozott a két orgánum életében is - azóta erősen kormánykritikus anyagokkal állnak elő. Akkoriban még tényfeltáró cikkeivel az Origo számított az egyik legelismertebb hazai hírportálnak, ez azonban erősen megváltozott, amikor 2014 júniusában menesztették a főszerkesztőt. A portál ma már az egyik „leglojálisabb” kormánymédiumnak számít, ahol az egykori igényes újságírói munkát felváltotta a „bérírás”. Közben feltűntek a piacon a tényeket általában nélkülöző, Habony Árpád nevéhez köthető Lokál, 888, Ripost, Faktor nevű orgánumok. 2015-ben pedig létrehozták a hamis hírek gyártásában élen járó Magyar Időket is.

Andy Vajna megvette a TV2-t, ráadásul a kezében levő Rádió1 is folyamatosan terjeszkedik, egyre több vidéki frekvenciához jut hozzá, egyesek attól tartanak, teljesen bedarálja a fővároson kívüli piacot. A legújabb hírek szerint pedig Vajna most ráteszi a kezét a Bors című bulvárlapot is kiadó Lapcom Kiadó Zrt.-re, amelyhez két megyei lap a Délmagyarország és a Kisalföld is tartozik.

Gigantikus médiabirodalmat épített(ek) fel Mészáros Lőrinc(nek) is, aki 2017 márciusában megvásárolta az Opimus Nyrt. 16,9 százalékos tulajdonrészét, az Opimus egyik leányvállalata, az Opimus Press pedig 2016 októberében jutott hozzá a Mediaworks Kiadóhoz, amely a megyei lapok nagy részének kiadásáért felelős.

Mészáros Lőrinc kezébe került a Nemzeti Sport, az Echo TV és a Népszabadság is. Sőt a nemzet gázszerelője és felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix cége vásárolta meg a balatoni térségben sugárzó kereskedelmi rádiót, a Part FM-et is. Néhány hónappal ezelőtt kiderült, Schmidt Mária megvette a Figyelőt, méghozzá meglehetősen baráti áron. De lefotózták az ATV tulajdonosát, Németh Sándort is, ahogy kedélyesen beszélget Andy Vajnával és Habony Árpáddal.

Még végigolvasni is fullasztó. Nincs könnyű dolga annak, aki szeretné megismerni a valóságot. Egyelőre még nem is lehetetlen, hiszen léteznek az igazságot kereső médiumok. De ami a legfontosabb: mindenkinek kritikus szemlélettel és nyitott szemmel kell járni."

Egy időről időre aktualizált dokumentum részeként, a vagyonkezelő honlapján hozza nyilvánosságra az MTVA azokat a szerződéseket, amelyeket a közmédia ötmillió forint feletti értékben köt meg. Ez törvényi kötelessége. "A legutóbbi frissítés szerint idén is főként a Fidesszel illetve kormánnyal közeli kapcsolatot ápoló médiavállalatok, gyártócégek és egyéb beszállítók nyerték el, illetve kapták meg a legjövedelmezőbb megbízásokat. Az egyik legsúlyosabb tétel a listán az Új Média és Teletext Szolgáltató Kft. 1,2 milliárd forintos szerződése az MTVA online felületeinek kezelésére, szerkesztésére, adások magyar nyelvű feliratozására, továbbá "speciális szolgáltatások, és műsorkészítési tevékenység ellátására". Az árazás elrugaszkodottnak tűnik, ráadásul a megbízott cég maga is az MTVA tulajdonában áll, és már korábban is volt gyanúsan kiszervezett megbízatása."
2016 tavaszán tárta fel a Direkt36, hogy hogy a közmédia legbefolyásosabb tanácsadója, a nagyobb döntésekben kompetens Várhegyi Attila cége, a Magyar Híradó Kft. 120 millió forintért 110 darab egyforma domaint és weboldalt adott el az Új Médiának. Nyomozás indult, vádemelés nem történt...

"Az igazán nagy játékosok évi szinten sokszázmilliós megbízást is kapnak az MTVA-tól. Bár állítólag Andy Vajna filmügyi kormánybiztossal nagyon problémás a kapcsolata, a közmédiában továbbra is nagyon jó helyzetben van Kálomista Gábor producer. A Megafilm kitartó sikere nem akkora meglepetés: a producer felesége, Kálomista Zsuzsa egészen márciusig az MTVA vagyongazdálkodási igazgatója volt. (Nem ment messzire: távoztával a Duna Médiaszolgáltató Zrt. médiaszolgáltatási igazgatója lett.) A gyártócég idén is 1 milliárd feletti megbízást kap az MTVA-tól, három tételben:

657 milliót számlázhatnak ki 2017 márciusa és 2018 február között a Tóth János című sorozat gyártásáért cserébe. Ez egy 52 részes vígjáték-széria, tehát egy 12.5 millióból készül egy epizód.

330 millióért készítik el 2017 február és 2018 május között a Csak színház és más semmi harmadik szériáját.

300 milliót fizet nekik az MTVA az Egynyári kaland epizódjaiért 2017 januárja és 2018 májusa között.

Kálomistával közeli üzleti kapcsolatban áll Németh Gyula, a TV COM Telekommunikációs és Szolgáltató Kft. tulaja. A Megafilm és a TV COM 20 filmtervvel bő négy év alatt több mint 500 milliót nyert már az MTVA-tól. Most Németh cége is szintet ugrott: a szezonális Balatoni Nyár című magazinműsor adásaiért három hónap alatt 330 millió forintot számlázhatnak ki.

A másik nagy nyertes a Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó érdekköréhez sorolható Apropó Média, amely most már hosszú évek óta meghatározó a gyártási portfólióban. A vállalat korábban sokáig Halkó Gabriella, a TV2 jelenlegi gazdasági és stratégiai igazgatójának tulajdonában állt, míg át nem adta üzlettársának, Blázy Andrásnak gyártási producernek.

Halkó Habony Árpád jóbarátja, Jáksó László egykori élettársa és bizalmas kapcsolatban áll a tanácsadó volt feleségével, Kaminski Fannyval is. A tanácsadó befolyásának köszönhetően lett Halkó az Andy Vajna tulajdonába került tévétársaság fontos vezetője. Halkó vezette azt a Brand Lab Kft.-t is, amely furcsa körülmények között bérelt festményeket a Szépművészeti Múzeumtól.

Az Apropó Média - mely 2011 óta több mint 2,5 milliárd forint értékben gyártott műsorokat a közmédiának - több nagy költségvetésű műsort gyárt idén is az MTVA-nak:

256 millió forintért gyártja le 2017 január és december között a Maradj Talpon! című vetélkedőket a cég.

210 millió forintért készítették el A Dal felvételeit 2016 novembere és 2017 március között.

77 millió forintot kapnak a "Noé barátai" c. állatos magazinműsor idei részei után.

380 millió forintot utalnak nekik két részletben a "Szólalj meg!" nyelvoktató műsor 2017-es epizódjaiért cserébe.

Ehhez a körhöz kapcsolaható HD TV Hírstúdió Kft. is, ami Kiss Ferenc és Kiss János tulajdonában van. Róluk még tavaly írta meg a Népszabadság, hogy "jó kapcsolatot ápolnak Halkó Gabriellával, aki jelenleg a TV2 gazdasági és stratégiai igazgatója". A HD TV idén is jól fekszik a rendszerben, öt fontos megbízatást kaptak, összesen közel 1 milliárdért:

Az Esti kérdés c. oktatóműsor adásait 2016 szeptembere és 2017 decembere között 315 millióért vállalták.

Ön is tudja? c. műveltségi vetélkedőt 2016 szeptembere és 2017 decembere között 359 millióért gyártják le.

A Miért? c. oktatási műsort ugyanebben a periódusban 73 millióért készítik el.

A Történelem és Magyar mindenkinek című oktatási illetve a Hangvilla c. kulturális magazint 160-160 millióért gyártják.

Szerepel a listán a Popular Média is, amiről már a 444-en is írtunk. Ez a kft. gyárt 400 millió Érettségi 2017 munkacímmel oktatási-kulturális magazintaz M5-re, további 100 millióért pedig Szakmák címmel készít oktatási magazint az idei évben.

A cég Koller István tulajdona, aki a lehallgatási botrányban gyanúsítottként meghallgatott Vas Imrének volt üzleti partnere. Vas felfüggesztéséig az MTVA üzemeltetési igazgatója volt.

Jelentős tételeket fizet ki az MTVA közvetítési jogokért. Kiemelkedik az MLSZ-szel kötött közel 19 milliárd forintos (!) megállapodás az NB1-es meccsek közvetítésére 2016 és 2021 között, ami jól mutatja a futballmeccsek priorizálását más csapatsportágokkal szemben (ami persze összefügg ezeknek a mérkőzéseknek a nézettségével is). A Magyar Kézilabda Szövetségnek 110 milliót, a Magyar Röplabda Szövetségnek 30 milliót, a jégkorongszövetségnek 14 milliót fizet a közmédia közvetítési jogokért az idei szezonra."

A Fidesz-Kdnp által kialakított puha diktatúra elkezdett konkrét, kemény diktatúrává szilárdulni. Orbán Viktor miniszterelnökként kimondott egy olyan gondolatot, (széles közönség, nyilvánosság előtt) hogy szerencse, hogy már a média nagy része az ő kezükben van, ami pedig még nincs, az ellen hadjáratot fognak folytatni, mert egy nemzetközi összeesküvés részeként tevékenykednek. Ilyen gondolat, amit Orbán produkált, csak a rém diktatúrákban fordulhat elő. Ahol egy hatalmi csoport azt akarja elérni, hogy csak a saját propagandájából tájékozódhasson a lakosság, ott elveszett a demokrácia. George Orwell írja: "Aki uralja a múltat, az uralja a jövőt is; aki uralja a jelent, az uralja a múltat is". 

Állásfoglalást adott ki a Magyar Újságírók Országos Szervezete amelyben elítélik ezt a szándékot. Az esetlegesen megtámadott újságíróknak az újságírók érdekvédelmi szervezete minden segítséget meg fog adni. Alaptörvény-ellenesnek és médiatörvény-ellenesnek tartják azt a kormányzati szándékot, hogy hadjáratot indítsanak a független újságírók ellen. Orbán Viktor tusványosi beszéde egy jel volt arra, hogy a kormánypropaganda célkeresztjébe kerüljenek azok az újságírók, akik kritikusak az Orbán-kormánnyal. 

Az Alaptörvény szerint: „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit”.

A médiatörvény pedig egyértelműen tartalmazza: "a Magyarország területén élőknek, illetve a magyar nemzet tagjainak tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz fűződő joga, illetve ezzel összefüggésben a demokratikus társadalmi nyilvánosság kialakulása és megerősödése kiemelkedő alkotmányos érdek".

Teljesen elképesztő és már szinte hihetetlen, hogy Magyarország vezető politikusai tevékenységüket tényleg egy összeesküvés elméletre építik. 

Az összeesküvés-elmélet vagy más néven konteó (angolul: Conspiracy theory, szó szerinti fordítása: konspirációs teória), egy olyan közéleti álláspont, amely feltételezi, hogy részben vagy egészében feltáratlan vagy indokolatlannak látszó események, cselekmények mögött egy általa megnevezett csoport, ember áll. Egyes források szerint a fogalmat az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, azaz a CIA találta ki, hogy lejárassa azokat, akik a John F. Kennedy halálának hátterében nem a hivatalosan elfogadott álláspontot vallották. Az összeesküvés-elméletek híveit konspiracionistáknak (a latin: conjuratio, magyarul: összeesküvés szóból eredően), míg azokat akik elfogadják az események hivatalos változatát, konvencionalistáknak nevezzük.

Talán még reménykedhetünk abban, hogy majd nem fognak az Illuminátus rendre és az amerikai egy dolláros bankjegyen megtalálható szabadkőműves jelképekre hivatkozva meghozni politikai döntéseket, de a mai nap után, amikor két FIDESZ-KDNP politikus is Soros György által szított összeesküvés elméletre hivatkozva cselekedett, már akár az is elképzelhető. 

A külügyminiszter szerint az osztrák kancellárt, a Fidesz alelnök szerint a Tisztelt Ház nemzetbiztonsági bizottsági ülését irányítja Soros György. Magukat egyébként komolynak gondoló politikusok ezt nyilatkozataikban közzé is tették, nyilvánosan beszéltek róla, kicsit sem érezve kellemetlennek, hogy egy összeesküvés elméletre alapozva hoznak meg döntéseket... Pedig nagyon ciki! 

Szijjártó Péter a Befolyás-barométer szerint Magyarország 9. legbefolyásosabb személye, Magyarország 10. külügyminisztere. Vasárnap az MTI-hez eljuttatott közleményében reagált arra, hogy az osztrák kancellár az Österreich című politikai lap vasárnapi kiadásában megjelent interjújában azt mondta, támogatja, a pénzügyi nyomásgyakorlást Magyarország és Lengyelország ellen. Szó szerint azt nyilatkozta az oszták kancellár Christian Kern: "Európa értékközösség is, ezért nem elfogadható, hogy ezek az országok lépésről lépésre felszámolják a demokráciát és a hatalmi ágak szétválasztását, valamint korlátozzák a sajtószabadságot."

Szijjártó Péter azt írta: a kötelező kvóta egész Európában kudarcot vallott, Magyarország tehát nem kritikát, hanem elismerést érdemelne, mert "ellentétben a képmutatókkal" mindig őszintén, világosan és egyértelműen elmondta, hogy elutasítja az illegális bevándorlók betelepítését. Úgy fogalmazott: "az osztrák kancellár a bevándorlók betelepítésén, a Soros-terv végrehajtásán dolgozik"

A 168 óra írt arról, hogy a Fidesz alelnöke szerint (Németh Szilárd) a nemzetbiztonsági bizottság hétfői ülését az amerikai magyar milliárdos Soros György hívatta össze. Molnár Zsolt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke elmondta, hogy a hétfőre összehívott ülésen a vizes világbajnokság tapasztalatait, az orosz, azeri wifi-ügyet vennék napirendre. Továbbá tájékoztatást szeretnének kérni a Politico lapban megjelent információkról, amely szerint Magyarország és a NATO között minimálisra szűkült az információáramlás, amiatt, hogy az észak-atlanti szövetség már nem bízik a magyarokban aminek oka a nagyszámú orosz hírszerző magyarországi jelenléte.

Németh Szilárd, aki a bizottság alelnöke, azt mondta, a megjelölt témák alapján az ülést valójában Soros György hívatta össze, és a „napirendi rágalmak” a Soros-hálózat hazugságkampányán alapulnak. „A Fidesz nem asszisztál Soros bizottsági üléséhez és Magyarország megtámadásához” – fogalmazott Németh.

Az a kettős mérce amit a Fidesz suttyomban megvalósított az országban, már kezd a valódi elnyomás megvalósulásaként jelen lenni az életünkben. Az elnyomás alatt azt értjük, amikor egy közösség indukálja a jogot saját magának arra, hogy az ő közösségének tagjai például megengedhetik maguknak azt, hogy ha egy politikus számukra nem elfogadható, akkor tojással megdobálhatják. Például az elmúlt évtizedben Budapest főpolgármester Demszky Gábort. Ezzel párhuzamosan, a saját közösségük vezetői a legminimálisabb ellentmondást, alternatív vélemény nyilvánítást sem tolerálják. Ami az érdekesség, és az eset legfontosabb eleme, hogy nem kívülről érkezett a vélemény nyilvánítás - Ladó Andrea elmondta: ő volt Orbán legnagyobb rajongója, és egyszer és mindenkorra megüzente azt is: Tusványoson Ő van otthon!