„A félelem, a veszély állandó érzésében szabállyá vált mindaz, amit az igazi demokráciák csak az igazi veszély órájában ismernek: a közszabadságok megkurtítása, a cenzúra, az ellenség „bérenc”-einek, az „áruló”-nak a keresése, a mindenáron való rendnek vagy a rend látszatának s a nemzeti egységnek a szabadság rovására való erőltetése. ”

Bibó István: A kelet-európai kisállamok nyomorúsága (1946)

Újságíró Etikai Kódexben az áll: "Az újságírónak etikai kötelessége védelmezni, mindennapos munkájában érvényesíteni a sajtó, és a nyilvánosság szabadságát, és teljesíteni az információ áramlásával kapcsolatos szakmai feladatait. “Minden állampolgár köteles az információszolgáltatáshoz szükséges szakmai ismeretek nélkül is elősegíteni a sajtószabadság állampolgári alapjogának maradéktalan érvényre juttatását.”

A miniszterelnök (Orbán Viktor) legutóbbi politikai beszédében azt mondta, hogy 'fel kell venniük a harcot' a média egy bizonyos részével, nyugtázta azonban, hogy szerencsére, már narancsos uralom alatt áll a magyarországi média nagy része. A Fidesz alelnöke (Németh Szilárd) egy interjúban azt mondta, hogy a sajtótájékoztatóján vele vitatkozó újságírók hivatásos rendbontók voltak.

A két megszólalás között (Fidesz elnök - Fidesz alelnök) azért kell mindenképpen kapcsolatot felállítani, mert Orbán a beszédében arról beszélt, hogy egy maffia hálózat és brüsszeli bürokraták által indított támadásokat kell a jövőben elhárítaniuk, és az általuk működtetett médiával is meg kell küzdeniük. 

Ha egy főiskolás/egyetemista ilyen szöveggel állna elő, minimum paranoidnak gondolnánk, a miniszterelnök beszédét azonban sokan hallgatták és ez alatt a beszéd alatt történt meg, hogy egy hölgyet, aki politikai ellenvéleményének sípszóval szeretett volna hangot adni, a hajánál fogva földre rántottak, verbálisan bántalmaztak, majd pedig a rendezvényről kivezettek. Tehát a miniszterelnök beszédét, a közélet irányvonalait meghatározó tartalomként fogadták. 

Mindeközben arról nem szólnak a hírek, hogy a miniszterelnök (Orbán Viktor) keleti nyitás jegyében törökországi magas szintű találkozóján az emberi jogokkal kapcsolatban érdeklődött volna kollégájánál. Törökországban a puccskísérlet után újságírókat is bebörtönöztek, most terrorizmus vádjával állítottak bíróság elé újságírókat. Egy bíróság elé állított újságíró mondta:

“...De nem lehet úgy újságot írni, hogy az ember ne lépje át a határokat. Ha csak engedéllyel írsz és beszélsz, összeroppant a saját alkalmatlanságod súlya. Épp ezért azt mondom, hogy tegnap is újságíró voltam, ma is az vagyok, és holnap is folytatni fogom. Vagyis a kibékíthetetlen ellentét köztünk és az igazságot elfojtani akarók között sosem lesz feloldva” hozzátette zárásként: "...ezekben a sötét napokban...mindennél inkább több igazságra van szükségünk."

Az alábbi idézet...

"A különös csak az volt, hogy bár Goldsteint mindenki gyűlölte és megvetette, s bár elméleteit mindennap s napjában ezerszer is megcáfolták, szétzúzták, nevetségessé tették dobogókon, a teleképen, újságokban és könyvekben, s kimutatták róluk, hogy szánalmas zagyvaságok -, mindennek ellenére úgy tetszett, befolyása nem csökken. Mindig akadtak éretlen alakok, akik szinte várták, hogy elszédítse őket. Nem múlt el egyetlen nap sem, hogy a Gondolatrendőrség ne leplezett volna le az ő irányításával működő kémeket és szabotőröket."

...már George Orwell: 1984 című regényéből idéztem,(Ha Nagy Testvér valamelyik beszédében tévedett, az adott újságcikket „kijavítják”; ha egy nemkívánatos személyt, gondolatbűnözőt eltűntetnek, létezésének nyomait is eltörlik. ) amelyből egy terjedelmesebb idézetet is szeretnék hozni:  

"A rekesz falain három nyílás volt. A beszélírtól jobbra egy kisebb csőpostanyílás az írott üzenetek számára; balra egy nagyobb az újságok számára; s az oldalfalon, ahol Winstonnak keze ügyébe esett, egy téglalap alakú, dróthálóval védett nagy nyílás. Ez az utóbbi a papírhulladék megsemmisítésére szolgált. Ilyen nyílások ezrével és tízezrével voltak mindenfelé az épületben, nemcsak a szobákban, hanem valamennyi folyosón is, egymástól néhány lépésnyi távolságban. Ki tudja, miért, emlékezetlyukaknak becézték őket. Ha valakinek meg kellett semmisítenie valamilyen dokumentumot, vagy egy papírdarabkát látott heverni valahol, gépies mozdulattal felemelte, a legközelebbi emlékezetlyukhoz vitte, és beledobta; onnan aztán meleg légáram sodorta le az épület mélyében elrejtett óriási kemencékbe.

Winston megvizsgálta a négy kigöngyölített papírdarabkát. Mindegyik csak egy-két soros üzenetet tartalmazott, azon a rövidítésekből álló tolvajnyelven, amely nem volt egészen újbeszél, de bőségesen tartalmazott újbeszél szavakat, s minisztériumi belső használatra szolgált. Ez állt rajtuk:

times 84. 3. 17. nt beszéd tévid helyesbíts

times 83. 12. 19. háromévterv 83 negyedik negyedre nyomdahibás előrejel visszamenőleg helyesbíts

times 84. 2. 14. minibő csokoládéadag tévid helyesbíts

Winston bizonyos elégedettséggel tette félre a negyedik üzenetet. Bonyolult és felelősségteljes feladat volt, s a legjobbnak látszott utolsónak foglalkozni vele. A másik három megszokott anyag volt, bár a második valószínűleg unalmas számlista-bogarászást fog igényelni.

Winston a "régi számok"-at tárcsázta a teleképen, és kérte a Times megjelölt számait. Ezek néhány perc múlva ki is pottyantak a csőpostából. A kapott utasítások olyan cikkekre vagy hírrészletekre vonatkoztak, amelyeket valamilyen okból szükségesnek tartottak megváltoztatni, vagy ahogy hivatalosan kifejezték, helyesbíteni. A Times március 17-i számából például kitűnt, hogy Nagy Testvér előző napi beszédében azt jósolta: a dél-indiai front nyugodt marad, de rövidesen eurázsiai előrenyomulás indul meg Észak-Afrikában. Ehelyett az történt, hogy az eurázsiai főparancsnokság Dél-Indiában indította meg offenzíváját, Észak-Afrikában pedig minden maradt a régiben. Ezért aztán úgy kellett átírni Nagy Testvér beszédében egy szakaszt, mintha azt jósolta volna meg, ami történt. Vagy: a Times december 19-i számában hivatalos becslések jelentek meg a fogyasztási javak különböző kategóriáinak várható termelési eredményeiről 1983 negyedik negyedévében, amely egyúttal a Kilencedik Hároméves Terv hatodik negyedéve volt. A mai számban viszont jelentést tettek közzé a tényleges termelésről, s ebből kiderült, hogy a becslések minden téren tévesek voltak. Winston feladata az volt, hogy a decemberi adatokat a későbbi adatoknak megfelelően helyesbítse. Ami a harmadik üzenetet illeti, az egy nagyon egyszerű tévedésre vonatkozott, amelyet néhány perc alatt helyre lehetett igazítani. Nemrég, februárban a Bőség-minisztérium szavatolta ("kategorikus ígéret" volt rá a hivatalos kifejezés), hogy 1984 folyamán nem fogják csökkenteni a csokoládéadagot. Ám a csokoládéadagot, miként Winston már értesült róla, a hét végén harminc grammról húsz grammra csökkentik. Csak arra volt szükség, hogy az eredeti ígéretet egy figyelmeztetéssel helyesbítse, amely szerint április körül valószínűség szükségessé válik az adag csökkentése.

Miután Winston az első három üzenettel végzett, a beszélírral készült javításokat hozzáfűzte a Times megfelelő példányaihoz, s az újságokat belökte a csőpostába. Aztán, csaknem öntudatlan mozdulattal, összegyűrte az eredeti üzeneteket s a néhány jegyzetet, amelyet munka közben készített, és beejtette az emlékezetlyukba, hogy megsemmisüljenek a lángokban. Azt, hogy mi történik a láthatatlan labirintusban, ahová a csőposták vezetnek, pontosan nem tudta, de általánosságban volt róla fogalma. Mihelyt a Times-ban a szükségessé vált valamennyi javítást végrehajtották és ellenőrizték, a szóban forgó számot újranyomtatták, az eredeti példányt megsemmisítették, és a javított példányt tették a helyére. Ezt az állandó változtatási eljárást alkalmazták nemcsak az újságokban, hanem a könyvekben, folyóiratokban, pamfletekben, plakátokon, röpiratokban, filmeken, hanglemezeken, karikatúrákon és fényképeken is - azaz minden olyan irodalmi vagy dokumentációs anyag esetében, amelynek politikai vagy ideológiai szempontból jelentőség lehetett. A múltat napról napra, sőt szinte percről percre a jelenhez igazították. Ily módon minden olyan jóslatnak a helyességét, amelyet a Párt kinyilatkoztatott, bizonyítékok támasztották alá; nem tűrték, hogy egyetlen olyan hírnek vagy kinyilatkoztatásnak nyoma maradjon, amely ellentétben volt a pillanatnyi követelményekkel. Az egész történelem palimptszeszt volt, amelyet annyiszor vakartak tisztára és írtak újra tele, ahányszor csak szükségessé vált. Ha egyszer már megtörtént, soha többé nem lehetett bebizonyítani, hogy hamisítottak.. Az irattári osztály legnagyobb részlege - sokkal nagyobb, mint amelyikben Winston dolgozott - csak olyan alkalmazottakból állt, akiknek az volt a dolguk, hogy bevonják és összegyűjtsék azokat a könyv- és újságpéldányokat, valamint egyéb dokumentumokat, amelyeket hatályon kívül helyeztek és megsemmisítésre ítéltek. A Times egy-egy számát - a politikai vonalvezetés változása vagy Nagy Testvér rosszul sikerült jóslatai miatt - akár tucatszor is újraírták, s mégis az eredeti keltezés volt rajta; egyetlen olyan példány sem maradt belőle, amely ellentmondhatott volna az újraírt példánynak. A könyveket is újra meg újra bevonták, átírták, s megint kiadták anélkül, hogy utaltak volna rá, hogy valamilyen változtatás történt. Még azok az írott utasítások, amelyeket Winston kapott s végrehajtásuk után mindig megsemmisített, sem állították soha, hogy hamisítani kell, ilyesmit még beléjük magyarázni sem lehetett; mindig csak tévedésekre, elírásokra, nyomdahibákra vagy téves idézetekre hivatkoztak, amelyeket a pontosság érdekében kell helyesbíteni.

De hisz csakugyan szó sincs hamisításról, gondolta Winston, miközben a Bőség-minisztérium számadatait igazította helyre."

Sajtószemlét tartottunk abban a kérdésben, hogy mennyire helyt állóak a szocialista politikus szavai, amelyek szerint a Fidesz az erőszak pártja. A lapszemlénk során elénk tárult információk, a közelmúlt eseményei alapján meggyőződhetünk arról, hogy teljes nyugalommal lehet ezt állítani, a szocialista politikus helyesen fogalmazott, lehet bízni a szavában. Először is Orbán Viktor belső köréhez tartozó Habony Árpádról a magyarnarancs.hu oldalon található cikkben olvasottak alapján megtudhatjuk, hogy erőszakos cselekedetei miatt bíróság már jogerősen el is ítélte.

A 444.hu cikkében olvashatjuk, hogy a nem baráti újságírókkal szemben a fideszes politikusok elég agresszíven lépnek fel, jelen cikkben elénk tárt történetben a tettlegességig is elmentek. A nem baráti újságíró alatt azt kell érteni, aki nem a kormány propagandát fújja. Aki nem a fideszes világnézettel összhangban gondolkodik, beszél vagy ír. 

Az index.hu számolt be a legelképesztőbb erőszakról, amikor jól szervezett emberek, fizikai erőt alkalmazva gáncsolták el a demokráciát Magyarországon és tették illegitimmé Orbán Viktor kormányát. Megakadályoztak egy szocialista politikust (fizikailag útját állva) abban, hogy éljen állampolgári jogával és népszavazási kérdést nyújtson be. 

2011. május 4-én a Fővárosi Bíróság garázdaság vétsége miatt jogerősen két év próbaidőre bocsátotta Habony Árpádot - derül ki a Narancs birtokába került ügyészségi és bírósági iratokból. A végzés szerint Orbán Viktor bizalmasát egy házaspár bántalmazásáért ítélték el. Nem kizárt, hogy Habony emiatt nem vállalt formális pozíciót az elmúlt évek során.

2006. november 4-én reggel a XII. kerületi Monda utcában egy Lexus dzsip hajtott nagy lendülettel a Szilágyi Erzsébet fasorral párhuzamos szervizút felé. Ezen a szakaszon a megengedett sebesség 30 km/óra. A volánnál az első Fidesz-kormány bukása óta Orbán Viktor személyes tanácsadójaként ismert Habony Árpád ült. (A Habonyról készült portrénkat lásd: Az árnyékelnök, Magyar Narancs, 2011. szeptember 1.) Miután észlelte, hogy a kereszteződésben két gyalogos épp átkelni igyekszik, a sofőr mintegy 10 méterre az utca végétől dudálni kezdett. A Lexus alig lassított, a házaspár sétatempóban mégis átért az utca túloldalára. A sarokhoz érkezve Habony lehúzta az ablakot, és - az esetet követően a XII. kerületi rendőrkapitánysághoz benyújtott feljelentés szövege alapján - megjegyzést tett a sértettekre, kioktatta őket arról, hogyan közlekedjenek, "ha ő jön az utcán. Azt mondta, legközelebb nem fékez, hanem elüt."

Az irat szerint rövid szóváltás alakult ki a felek között, miután a későbbi sértettek - az ötvenes évei közepén járó K. Sándor és felesége, P. Erzsébet - megfordultak, és haladtak tovább a járdán. Habony azonban kiszállt az autóból, és utánuk eredt. A feljelentés tanúsága szerint a későbbi vádlott beletaposott a házaspár bevásárlókocsijába, ezután egy ütéssel leütötte K. Sándort, aki hanyatt esett; majd hasba rúgta a férje védelmére igyekvő P. Erzsébetet. Ezután Habony visszaszállt a kocsiba. Közben K. Sándor feltápászkodott, hívta a rendőrséget, és a jármű elé állva igyekezett megakadályozni, hogy a sofőr elhajtson. Habony kikerülte K. Sándort, és dzsipjével távozott a helyszínről, nem várta meg a rendőrök kiérkezését.

Csütörtök délután kollégánk, Halász Júlia videóriportot akart készíteni a Fidesz konzultácós országjárásának budapesti állomásáról. Ezt az eseménysorozatot múlt héten jelentették be, Hidvéghi Balázs kommunikációs igazgató azt mondta, 120-130 helyen tartanak nyilvános fórumokat országszerte a nemzeti konzultáción feltett kérdések témájában.

"Leültem az előadóteremben és vágóképeket készítettem, majd három fiatal férfi felszólított, hogy menjek el, mert regisztráció nélkül nem lehet forgatni. Kérésem ellenére nem mondták el, hogy kik ők, Ludányi Attila önkormányzati képviselő lépett oda, megígérte, hogy bemutatnak a szervezőnek Szabó Lászlónak" - írta le a helyzetet Júlia.

"Szabó elmondta, hogy nem forgathatok, de meghallgathatom a fórumot, ezért visszamentem a terembe és a második sorban leültem, felvételt a kamerámmal nem készítettem. Mivel a közönségből többen is fotóztak a mobiljukkal, ezért én is készítettem 3-4 fotót a telefonommal."

Varga Mihály beszéde után, a hallgatói kérdések közben Júliát telefonon keresték, ezért kiment a folyosóra.

"A kameraállványomat viszont bent hagytam a teremben, mert később vissza akartam térni. Szabó László követett a folyosóra, becsukta a terem ajtaját és fenyegetően megállt mögöttem. Mikor befejeztem a hívást, közölte, hogy nem mehetek vissza a fórumra. Elmondtam neki, hogy bent van az egyik eszközöm, de ekkor rámtámadt, kicsavarta a telefont a kezemből és agresszívan felszólított, hogy hagyjam el az épületet. Azzal gyanusított, hogy videofelvételeket készítettem a kamerámmal, ami nem volt igaz, ezért azonnal kértem, hogy rendőrség előtt tisztázzuk a helyzetet. Miután nem adta vissza a telefonomat és elkezdett lökdösni, hangosan segítségért kiáltottam" - írja Júlia. Ennek ellenére senki sem segített neki, sőt, a folyosón állók közül is többen rátámadtak.

"Szabó László pedig a karomnál fogva lerángatott az emeletről és az épület előtt folytatta a fenyegetőzést. Több kollégája vagy barátja is körbeállt és azt mondták, hogy csak akkor kaphatom vissza a telefonom, ha előbb megmutatom nekik a kamerámat. Folyamatosan fenyegetőztek és megpróbáltak megfélemlíteni. Körülbelül 10 percig kértem, hogy adják vissza a telefonomat, mindannyiuktól többször segítséget kértem."
Júlia leírása szerint a jelenet így folytatódott:

"Mikor elmondtam Szabó Lászlónak, hogy úton van a rendőrség, a fotóimat kitörölte a telefonomból, és visszament a rendezvényre."

Hajnalban kopasz férfiak jelentek meg az NVI épületénél. Hogy kik ők? És miért mentek oda? Ki küldte őket? Nem tudjuk, nem árulták el, de sikerült beazonosítani napközben, hogy többen a Fradi Securitynál is feltűntek, márpedig akkor Kubatov Gábor FTC-elnöknek, egyben Fidesz-alelnöknek köze lehet hozzájuk. Az FTC közleményben cáfolta, hogy közük lenne a kopaszokhoz.

Hajnali 6 órakor megjelentek az Alkotmány utcában az MSZP-sek, Nyakó István hatkor érkezett. Azért ilyen korán, mert nem tudhatta, mikor jelenik meg a Kúria honlapján az előző kérdésről szóló döntés (vagyis mikor jár le a kérdés védettsége). És nem akart lemaradni.

Még mindig kora reggel, de Nyakó után megérkezett egy ismeretlen asszony a kísérőjével, egy fiatalabb férfival az oldalán. Mint azóta megtudtuk, ő Erdősi Lászlóné, neki sikerült végül az MSZP-nél előbb leadnia a kérdését, amely a megfogalmazása alapján támogatja a vasárnapi boltbezárást. A kopaszok Erdősinét az időbélyegzőhöz engedték, míg Nyakót - az elmondása szerint - akadályozták abban, hogy odaférkőzzön.

Délelőtt a bejáratnál állóháború alakult ki. A sajtó jelenlétében ott álldogált Nyakó, az időbélyegző mellett üldögélt Erdösiné, és ott állt 20 kopasz férfi mappával a kezében, még mindig nem tudni, miért. Mindenki várta a Kúria döntését.

11 óra után következett a csúcspont. A Kúria kitette a honlapjára, hogy elkaszálta az előző kérdést, szabaddá vált az út az új kérdés előtt. A szemtanúk szerint erről kapott telefont valakitől Nyakó is, illetve Erdösinéék is.

Perdöntő momentum, hogy az időbélyegzőhöz ki ér előbb. Ez dönt ugyanis a sorrendről, ami alapján az NVI vezetője elbírálja a kérdéseket. Az első kérdés ugyanis "foglalja" a témát, a többi kérdést így automatikusan el kell utasítani. Tehát mindegy, ki mikor érkezett az épülethez. A felvételek szerint bélyegzőhöz Erdösiné kísérője ért oda először, pecsételt, majd négy másodperccel később tudott csak bélyegezni Nyakó. Erdösiné kérdését kell tehát elsőként vizsgálnia az NVI-nek.

Nyakó a történtek után célzott rá, hogy akadályozták a kopaszok, hogy odaérjen előbb a bélyegzőhöz. Ezután panaszt tett a Nemzeti Választási Irodánál amiatt, hogy akadályozták jóhiszemű állampolgári jogának gyakorlásában a hivatal "felróható könnyelműsége, nemtörődömsége" miatt.

A mappával ácsorgó kopaszok viselkedése is figyelemre méltó. A bélyegzős jelenet után a kopaszok mindannyian elhagyták az épületet. Vagyis senki nem adott le kérdést, nem kezdeményezett népszavazást. Nehéz tehát más magyarázatot találni a jelenlétükre, mint azt, hogy az MSZP-t kellett akadályozniuk, az asszonyt segíteniük.
A kopaszok nem adtak magyarázatot arra, miért voltak ott, ki küldte őket, a sajtónak nem nyilatkoztak. Felvételünkön jól látszik, hogy eszük ágában nem volt kérdést leadni. Egyikük annyit mondott csak: "magánemberként jöttem ide", illetve "ültem és nyomkodtam a telefonomat".

Szintén nem nyilatkozott a kérdése leadása után Erdösi Lászlóné, nem volt hajlandó elárulni a benyújtott kérdését sem, amiről megkérdezné a magyar választópolgárokat. "Semmi különös" - hajtogatta.
Erdősi Lászlónéról estére aztán kiderült, hogy Erdősi László András, Herceghalom 2010-ben fideszes színekben, 2014-ben függetlenként megválasztott polgármesterének felesége, aki választási időszakban Orbán Viktort ábrázoló kitűzőt hordott információink szerint.

Míg Orbán Viktor a magyarok védelméről beszélt a tusványosi színpadon, szimpatizánsai a szeme láttára majdnem meglincseltek egy nőt: magyarok vertek magyart a véleménye miatt!
Orbán a folyamatos ellenségkereséssel, gyűlöletkeltéssel egyre erőszakosabbá hergeli híveit. A Nemzeti Választási Iroda és a Városliget után a fideszes agresszió már nem ismer határokat: idős és fiatal fideszes férfiak rángattak egy székely nőt.

Félelmetes, a legdurvább korokat idéző képeket láttunk egy földön összekuporodva fekvő, rettegő emberről. A Fidesz most nem kopaszokkal végeztette el a piszkos munkát: saját hívei váltak lincselő hordává. A történelem - Erdély történelme is - sokszor megmutatta már, mire képes az erőszakra fanatizáló cinikus politika. Orbán errefelé löki híveit. Ne hagyjuk, hogy erőszakba sodorja a magyarságot!

A határon túli józan magyarok nem válhatnak Orbánék erőszakos segédcsapataivá!

2018-ban mindenkinek, a határon túli magyar szavazópolgároknak is el kell döntenie, hogy az erőszak és a megosztás orbáni politikáját támogatják, vagy az igazság, egyenlőség, szolidaritás Botka László által meghirdetett hármasát.

Igazán sajnálatos dolog, hogy Magyarországon a FIDESZ-KDNP úgy képzeli el a kormányzást, hogy teljesen mindegy a tevékenysége, a lényeg az, hogy mit tudnak az emberek fejébe szlogenként beültetni. Pszichológiai tény, hogy ha egy hazugságot gyakran ismételnek meg, akkor a az ember elfogadja igazságként. 'Magyarország jobban teljesít' - sokkal inkább csak a szlogenre emlékezünk és nem járunk utána az igazságtartalmának, egy biztos, a FIDESZ kormányzása alatt bebizonyította, hogy 'Csak a Fidesz' számít, ami szintén egy szlogen volt, azonban még élnek az országban 9,8 millióan, akik közül csak egy nagyon kevés százalék tartozik a 'Csak a Fidesz' kategóriába. 

A FIDESZ - KDNP kormánypártok megpróbálták beszorítani politikai ellenfelüket és megpróbálták kivenni a plakátokat a politikai pártok választókkal történő kommunikációjának eszköztárából. A törvényt a pártfinanszírozási törvényre építették fel, ami azonban több alkalommal is elbukott. Kétharmados többségre lett volna szükség az elfogadásához, azonban ezt nem tudták biztosítani. A feles többséggel elfogadható városkép védelmi törvénybe csempészték trükkösen a pártfinanszírozási törvényt, amit a köztársasági elnök aláírt. 

Majdnem párhuzamosan a fenti eseményekkel a kormánypárt minden idők egyik legdrágább plakát kampányába kezdett. Soros György arcképét használták fel, és a NE HAGYJUK, HOGY SOROS NEVESSEN A VÉGÉN felirattal látták el a legújabb kormány propagandát. A miniszterelnök összeesküvés elmélete szerint Brüsszelben Soros György akaratát valósítják meg és gazdasági menekülteket akarnak az Unióba telepíteni. Ezt az összeesküvés elméletet mind az Európai Bizottság, mind Soros György megcáfolta. Nézzük az eseményeket...

Június 23-án, Orbán Brüsszelből üzent haza az ATV szerint, az üzenet szerint elfogadható, hogy trükkösen a városkép védelmi törvénybe csempészett pártfinanszírozási kérdéseket nyújtják be és szavazzák meg. Erre azért van szükség, mert ahhoz nem szükséges kétharmados többség csak feles, a kormánypártoknak pedig csak annyi van. Azonban a trükközés hiába: már figyelmeztettek a jogászok, ez az eljárás súlyosan alkotmányellenes. 

Június 30-án, már arról szóltak a hírek, hogy Áder János nem talált alkotmányos aggályokat a törvénnyel kapcsolatban és aláírta azt. Megtehette volna, hogy az Alkotmánybírósághoz küldi, de nem élt ezzel a jogával. A törvény, amikor kihirdetik a Magyar Közlönyben hatályba lép. 

Nyakó István, az MSZP sajtófőnöke azt mondta, hogy a szocialisták ellátják kézjegyükkel az utólagos normakontrollhoz szükséges beadványt, amihez 50 parlamenti képviselő aláírása szükséges. 

Július 4-én tudtuk meg, hogy már 12,8 milliárd forintot költött el az Orbán kormány a plakát kampányaira. A Soros György arcképével ellátott, őt közvetlenül támadó plakátokra 5,7 milliárd forintot. 

Július 9-én a német államminiszter Michael Roth megdöbbent a mindent beborító plakátokat látva. A legnagyobb közösségi média oldalon közzétette, hogy, a Soros György elleni kampányra nem talál szavakat. 

Július 11-én ellenzéki pártok kijelentették, hogy a Soros plakát kampány nem más, mint gyűlöletkampány és fel fognak lépni ellene, a plakátok letépkedését, mint tüntetést jelentették be a rendőrségen. A hatóság tudomásulvételével, járőrökkel biztosítva tépték le a plakátokat a XVI. kerületben. 

Július 18-án arról olvashatunk, hogy betelt a pohár az Európai Bizottságnál. Megunták a magyarországi Soros-ellenes plakátkampányt és az Orbán kormány összeesküvés elméleteit.

„Akik Afrikából jönnek, azok egyértelműen, több mint 80 százalékot meghaladó arányban, most már a nyugat-európaiak szerint is, tehát a migrációt támogató európai kormányok szerint is gazdasági menekültek, őket akarják behozni. Soros György tervét hajtják végre Brüsszelben, szerintem helyes, ha a magyarok erről tudnak” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

„Ez az állítás röhejes” – ezt az Európai Bizottság holland alelnöke üzente, akinek belügyi biztosként a migráció szabályozásába is van beleszólása.

Frans Timmermans szerint az Európai Unió az elmúlt két évben komoly erőfeszítéseket tett a külső határok védelméért és az illegális bevándorlás megfékezéséért.

Soros György is visszautasította a magyar kormánynak azt az állítását, hogy egymillió migráns Európába telepítését pénzeli.

A magyar származású üzletember álláspontja az, hogy az Európai Uniónak néhány százezer átvilágított, tehát valóban menekültnek minősülő embert kellene befogadnia a válságövezetekből.