13 298 825 000 forint azaz 13 milliárd 298 millió 825 ezer forint értékben kötöttek szerződést a miniszterelnökség budavári elhelyezésével kapcsolatban, a munkálatok azonban csúsznak a határidőket módosították. A miniszterelnökségnek és Orbán Viktor miniszterelnöknek a várba történő költözése felvet néhány történelmi érzékenységű kérdést. Az Országház építésekor, direkt, szimbólumértékű volt az épület elhelyezésének. Fontos szempont volt, hogy az uralkodói palotával átellenben legyen a képviseleti törvényhozás épülete. Abban a történelmi korszakban, amikor az európai abszolút monarchiák alkotmányos államokká alakultak át Európában megkezdődött a törvényhozási épületek építés és akkor Budapest sem akart lemaradni Európától.
...a Vár, ami azonban történelmi értelemben elég rossz lépés lesz! Hiszen az Országház építését az európai abszolút monarchiák átalakulása alkotmányos állammá tette szükségessé. 1884-ben befejezték építését Bécsben az osztrák, és letették alapkövét Berlinben a német birodalmi tanács épületének. Budapesten 1885-ben kezdődött az Országház építése, amelynek elhelyezésében érvényesül a gyakori szempont: a törvényhozás az uralkodói palotával átellenben legyen. Budapesten az ugyan nehezen volt megoldható, lévén a királyi palota a budai Várban, de a pesti Duna-parton elhelyezkedő Országház a maga kupolás tömegével jó városépítészeti ellenpárját adja a budai Várpalotának.
Az Országgyűlés törvényt alkotott: az 1880. évi LVIII. tv. alapján tervpályázatot hirdettek 1881-ben. Magyarország számára egy állandó országház építésére több kiváló építész jelentkezett. 1883. február 1-jén a pályázat határideje lejárt, ekkorra tizenkilenc terv érkezett be. Steindl Imre megvalósult terve a historizáló eklektika jegyében született, barokk alaprajzú, barokk tömeghatású épület, részleteiben alapvetően neogótikus stílusú. Az épület mind külső tömeghatásában, mind belső enteriőrjében méltán tekinthető a 19-20. század fordulója egyik nagy alkotásának az európai kontinensen. Az Országház éppen úgy hazánk fővárosát reprezentáló épületté vált, mint Sir Charles Barry londoni parlamentje a brit fővárosnak.
Az Országház (gyakran, ám tévesen Parlament) Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) székhelye. Budapest V. kerületében, a Duna partján, a Kossuth Lajos téren található. Az épületre gyakran Parlament-ként is hivatkoznak, de ez a megnevezés nem helyes: a parlament az Országházban ülésező testület, az Országgyűlés megnevezése idegen szóval.
Az Országház elrendezése teljesen szimmetrikus, az épület ugyanis kétkamarás országgyűlés számára készült 1896-ban. Az északi szárnyban a felsőház, a déli szárnyban az alsóház ülésterme kapott helyet. A két ülésterem tükörképe egymásnak. A parlamenti ülésekre ma az alsóházi termet használják, a felsőházi terem látogatható turisták számára, illetve frakcióüléseket, konferenciákat és fogadásokat tartanak benne. Érdekesség, hogy az alsóházi társalgóban a padlószőnyeg piros, a felsőháziban viszont kék, lévén a felsőház tagjai hagyományosan nemesek voltak, akikről azt tartották, hogy kék a vérük.
Az európai abszolút monarchiák átalakulása alkotmányos állammá szükségessé tette a népképviseleti törvényhozás palotáinak létrehozását. Ezek körében 1884-ben befejezték építését Bécsben az osztrák, és letették alapkövét Berlinben a német birodalmi tanács épületének. Budapesten 1885-ben kezdődött az Országház építése. Megelőzően a képviselőház bérelt épületben (ma Olasz Intézet), a főrendiház a Nemzeti Múzeum dísztermében működött, ezért az 1880. évi LVIII. törvényben elhatározták az állandó országház építését. Az 1881-ben meghirdetett tervpályázaton az 1883. februári határidőre tizenkilenc terv érkezett, közülük Steindl Imre terve valósult meg. Steindl pályázata monumentális, a historizáló eklektikának megfelelő barokk alaprajzú és tömeghatású, részleteiben neogótikus épületet tartalmazott. (A bírálati albizottság kívánságára tett módosítások fokozták a külső megjelenés gótikus jellegét: a kupola alépítménye megnyúlt, ugyanígy a földszinti árkádsor ívei is, köszönhetően annak, hogy a földszint és az emelet közé félemelet került, a két homlokzati főtorony és az üléstermek kiemelkedő tömbjeinek négy-négy saroktornya a kupolás helyett hegyes sisakban végződött. Ezután a terv főrendiházi és képviselőházi vitája során többen a gótikus megjelenés helyett reneszánszot találtak volna megfelelőbbnek, azonban végül elfogadták a tervet.) Az építkezés 1885-től 1904-ig tartott, 1894 májusában kerülhetett sor a bokrétaünnepre, a millennium esztendejében, 1896. június 8-án a még készülő épületben az Országgyűlés már megtarthatta első ülését, és 1902-ben mindkét Ház véglegesen ideköltözhetett.
Tömeg, stílus és elhelyezés is szimbólumértékű volt tehát: az épület két hatalmas szárnya a felső- és az alsóháznak adott helyet, a történetiséget sugalló neogótikus stílustól idegen központi kupola a két ház egységét jelképezi, elhelyezésében pedig érvényesül a gyakori szempont: a törvényhozás az uralkodói palotával átellenben legyen. Budapesten az ugyan nehezen volt megoldható, lévén a királyi palota a budai Várban, de a pesti Duna-parton elhelyezkedő Országház a maga kupolás tömegével jó városépítészeti ellenpárját adja a budai Várpalotának.
